„Ha sokat foglalkozol egy gondolattal – fókuszálsz rá, beszélsz róla, blogot írsz róla, az okait keresed, igazolni próbálod, stb. akkor tudd, hogy ezzel tartod életben a gondolatot magadban és ez befolyásolja az általad kibocsátott rezgésedet, és így az élettapasztalataidat is. Ha viszont szép fokozatosan elhagysz egy gondolatot – másra fókuszálsz, nem beszélsz róla többet, nem írsz róla hosszú emaileket, nem keresed az okait, elengeded, stb. akkor a figyelmed hiányában a gondolat és annak hatásai fokozatosan kikopnak a rezgéseidből és ez is hatással lesz az élettapasztalataidra.
Egy gondolatot azonban nem lehet úgy kikapcsolni, hogy azt mondod: ‘Nem gondolok a rózsaszín elefántra’, mert minden alkalommal amikor azt mondod, hogy nem gondolsz a rózsaszín elefántra, pontosan a rózsaszín elefántra gondolsz. Mit is kell tenned? Gondolj a zöld pumára! És akkor a rózsaszín elefánt gondolata a figyelmed hiányában éhenhal. Ne aggódj, nem az elefánt, csak a gondolata…

Honnan tudhatod, hogy egy gondolat szolgál-e Téged avagy nem? Ha Téged szolgál, akkor jó érzés amikor rágondolsz. Ez legyen az egyedüli mérvadó – ne pedig a gondolat igazságtartalma. Újra elmondjuk: a meggyökeresedett gondolataid alakítják a rezgéseidet és ezzel együtt az élettapasztalataidat, és így a saját igazságodat is.” (Abraham-Hicks)