Az alvás: híd, amelyen a holnapba
sétálunk át csukott szemmel. Alatta
folyik álmaink hangtalan patakja.
/Antonio Machado – Faludy György fordítása/
…. Fotó: Audrey Two – Jeder Nacht liegt ein Zauber inne
Ma is jó éjszakát
kívánt a bánat.
Szomorú vagyok.
Már sohasem láthatlak
olyannak,
ahogy megálmodtalak.
Fájtak a szavak,
a tettek,
a meg nem tettek.
A gondolatokról
már írni sem merek.
Vigaszul rózsafát
ültettél síromra,
Te nem tudhattad
hogy ott soha
nem virágozhat
a bimbója.
Megbocsájtottam
egyszer,
kétszer,
százszor.
Azt hiszem,
Te tényleg
lemondhatsz
az ezeregy éjszakáról.
*.* *.* *.* *.* *.* *.*
tudd meg,
hogy másnap reggel
már megint úgy kelek fel
hogy nem szeretni
soha nem tudnálak
*.* *.* *.* *.* *.* *.*
még mindig ölellek Téged
én, egy mimóza lélek
MoMo
2009. július 04
” Pszichológiai kísérletek egész során bizonyították be, hogy ha például egy diákcsoportot tekintélyelvűen nevelnek, majd hirtelen átállnak a liberális-demokratikus nevelési módszerekre, akkor a csoport nem demokratizálódik, hanem megőrül. Elveszti a normatíváit, az orientációs pontjait, megbolondul attól, hogy mindent lehet. ” (Popper Péter)