Egyszerű fohász

Nem Uram,
nincs imához szavam.
Csak érzek
S érezlek.
A fohász én vagyok
jómagam.
Nem tudom, hogyan,
miképp szóljak hozzád.
Engedj hát szótlanul,
névtelen hinni nekem!
Egyenes háttal,
Embernek maradni
hisz nekem is csak Te vagy
A Teremtő Istenem.

‘Egyszer megkérdezte tőle, miért van fönn minden hajnalon. Azt mondta, vétek aludni ilyenkor, gyerekem. Nézd a leveleken a harmat gyöngyeit, hallgasd a madarak álmos pittyegését, nézz keletre, ahol vörösből folyékony arannyá lesz az ég… Tudod, mi a hajnal? Az éjszaka legkisebb lánya. Tiszta és odaadó.’
( Schäffer Erzsébet )

„Ha a mondat közepén csönd keletkezik, egy kicsinyke, félre nem érthető csönd, az olyan, mintha megnyílna halkan egy ajtó, s az ember betekintést nyer oda, ahol fontos dolgok éppen most születnek. ”
Ancsel Éva

Nagymamámnak a gyönyörű szekrényében volt egy szobor. Három majmot ábrázolt és mindig szerettem nézni őket. Nem tudom, hogy most hol van az a szobor, de hoztam egy másik képet hasonló majmokról és gondolatot, hogy mit is jelent, honnan ered.

” Mizaru, Kikazaru, Iwazaru, , azaz ” Nem látni, nem hallani, nem mondani .”
Ha nem hallasz meg semmi olyat amit nem kéne, nem látsz semmi olyat amit nem kéne, és nem beszélsz akkor amikor nem kéne, nem kerülsz bajba.
Azt azért még hozzá kell tenni hogy nem három, hanem eredetileg négy majomból állt a szoborcsoport.
Japán elnevezésük: Mizaru, Kikazaru, Iwazaru, Shizaru (azaz Nem látni, nem hallani, nem mondani és nem csinálni). A „zaru” ugyanis a régi japán nyelvben tagadást fejezett ki. Miru a nézni, kiku a hallani, iu a mondani és suru a csinálni. Ha ezeket összerakjuk, megkapjuk a majmok neveit. Hogy miért majmok? Egy szójáték következménye, ugyanis a saru, vagy zaru japánul majmot is jelent, nemcsak a régi nyelvben a tagadást.
A négy majom ábrázolása: Mizaru eltakarja a szemét, Kikazaru eltakarja a fülét, Iwazaru eltakarja a száját és a Shizaru eltakarja a nemi szervét. A lényegük azonban az, hogy ne mondjunk, ne lássunk, ne halljunk és ne csináljunk gonosz dolgokat, akkor nem lesz semmi baj.Az utóbbi, Shizaru majom azonban csak ritkán szerepel manapság.”
Buddhista bölcsesség mely Indiából került Japánba egy kínai szerzetes jóvoltából.
Japánban egy 17. századi templom oszlopcsarnok feletti faragás ábrázolja a majmokat. A „három bölcs majom” a templom őrzője.

„Van, aki hosszan fejezi ki magát, hátha közben eszébe jut valami.”

Márquez búcsúlevele:

„Ha Isten egy pillanatra elfelejtené, hogy én csak egy rongybábu vagyok, és még egy kis élettel ajándékozna meg, azt maximálisan kihasználnám. Talán nem mondanék ki mindent, amit gondolok, de meggondolnám azt, amit kimondok. Értéket tulajdonítanék a dolgoknak, nem azért, amit érnek, hanem azért, amit jelentenek. Keveset aludnék, többet álmodnék, hiszen minden becsukott szemmel töltött perccel hatvan másodperc fényt veszítünk. Akkor járnék, amikor mások megállnak, és akkor ébrednék, amikor mások alszanak. Ha Isten megajándékozna még egy darab élettel, egyszerű ruhába öltöznék, hanyatt feküdnék a napon, fedetlenül hagyva nemcsak a testemet, hanem a lelkemet is. A férfiaknak bebizonyítanám, mennyire tévednek, amikor azt hiszik, az öregedés okozza a szerelem hiányát, pedig valójában a szerelem hiánya okozza az öregedést! Szárnyakat adnék egy kisgyereknek, de hagynám, hogy magától tanuljon meg repülni.
Az öregeknek megtanítanám, hogy a halál nem az öregséggel, hanem a feledéssel jön.
Annyi mindent tanultam tőletek, emberek… Megtanultam, hogy mindenki a hegytetőn akar élni, anélkül hogy tudná, hogy a boldogság a meredély megmászásában rejlik. Megtanultam, hogy amikor egy újszülött először szorítja meg parányi öklével az apja ujját, örökre megragadja azt. Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga lenézni egy másikra, amikor segítenie kell neki felállni. Annyi mindent tanulhattam tőletek, de valójában már nem megyek vele sokra, hiszen amikor betesznek abba a ládába, már halott leszek.
Mindig mondd azt, amit érzel és tedd azt, amit gondolsz. Ha tudnám, hogy ma látlak utoljára aludni, erősen átölelnélek, és imádkoznék az Úrhoz, hogy a lelked őre lehessek. Ha tudnám, hogy ezek az utolsó percek, hogy láthatlak, azt mondanám neked, „szeretlek”, és nem tenném hozzá ostobán, hogy „hiszen tudod”.
Mindig van másnap, és az élet lehetőséget ad nekünk arra, hogy jóvátegyük a dolgokat, de ha tévedek, és csak a mai nap van nekünk, szeretném elmondani neked, mennyire szeretlek, és hogy sosem felejtelek el.
Senkinek sem biztos a holnapja, sem öregnek, sem fiatalnak. Lehet, hogy ma látod utoljára azokat, akiket szeretsz. Ezért ne várj tovább, tedd meg ma, mert ha sosem jön el a holnap, sajnálni fogod azt a napot, amikor nem jutott időd egy mosolyra, egy ölelésre, egy csókra, és amikor túlságosan elfoglalt voltál ahhoz, hogy teljesíts egy utolsó kérést.
Tartsd magad közelében azokat, akiket szeretsz, mondd a fülükbe, mennyire szükséged van rájuk, szeresd őket és bánj velük jól, jusson időd arra, hogy azt mondd nekik, „sajnálom”, „bocsáss meg”, „kérlek”, „köszönöm” és mindazokat a szerelmes szavakat, amelyeket ismersz. Senki sem fog emlékezni rád a titkos gondolataidért. Kérj az Úrtól erőt és bölcsességet, hogy kifejezhesd őket. Mutasd ki barátaidnak és szeretteidnek, mennyire fontosak neked.”
_________________

„Ha egyenesen állsz, ne törődj vele, hogy az árnyékod görbe!”
(közmondás)

Anthony de Mello: Hazatérés

– Három fokozat van az ember lelki fejlődésében: a testi, a lelki és az isteni
mondta a Mester.
– Mi a testi fokozat? – kérdezték a buzgó tanítványok.
– Az az állapot, amikor a fát fának, a hegyet pedig hegynek látják.
– És a lelki?
– Az az, amikor az ember mélyebben néz a dolgokba, s a fa már nem fa, a hegy
pedig már nem hegy többé.
– És az isteni?
– Ah, az a megvilágosodás – mondta a Mester kuncogva –, amikor a fa újból fa, s a hegy újból hegy lesz.

Régi családi fényképeket fényképeztem újra. Képről képet. Nem könnyű eset, mert az üvegfelületen mindig megcsillant valahol a fény.
Azért remélem, hogy valamennyire élvezhetőek a képek.