Te és én kapcsolatban állunk, ami fontos nekem, és szeretném fenntartani. Mindegyikünk önálló lény, egyedi szükségletekkel, és jogunk van megkapni mindazt, amire szükségünk van.
…
Amikor neked nehézséget jelent megkapni, amire szükséged van, őszinte elfogadással meghallgatlak, hogy hozzásegítselek a saját megoldásaid megtalálásához, ahelyett, hogy az enyémektől függj. Tisztelem továbbá ahhoz való jogodat, hogy szabadon válaszd meg hitedet és alakítsd ki értékrendedet, ha azok különböznek is az enyémektől. Ha a tetteid nincsenek összhangban az én szükségleteimmel, nyíltan elmondom, hogyan hat rám a viselkedésed, bízva abban, hogy eléggé tiszteled érzéseimet ahhoz, hogy megpróbálj változtatni azon, ami számomra elfogadhatatlan. Ugyanígy, ha az én tetteim elfogadhatatlanok neked, remélem nyíltan és őszintén elmondod, hogy változtathassak rajtuk.
Ha egyikünk nem képes változtatásra, és sértjük a másik érdekeit, ismerjük el, beszéljük meg és oldjuk meg együtt a konfliktus anélkül, hogy bármelyikünk erővel győzne a másik kárára. Tiszteletben tartom a szükségleteidet, de a sajátjaimat is tisztelnem kell. Azt szeretném, ha olyan megoldásokat találnánk, amelyek mindkettőnk számára elfogadhatóak, hogy mindketten győzzünk.
Ilymódon mindketten fejlődhetünk, kielégítve személyes szükségleteinket. Ha ezentúl egy egészséges kapcsolatban, békében élünk, egymást jobban fogjuk tisztelni, szeretni.
Dr. Thomas Gordon
Kép: Michael Grab – Kövek egyensúlyban